Sara szempontjából
Azt hiszem, nem loptam be magam leghíresebb betegem szívébe. Nagyon szenved a vizsgálatok alatt, és mikor arra kérem, hogy legalább valamennyire mozgassa meg a tagjait, azt hiszem nem érti meg, hogy ezt az ő érdekében csinálom. Megértem, hogy nagyon fáj, de ki kéne bírnia. Meg folyamatosan a fájdalomcsillapítóval jön - már így is jóval többet adtam neki, mint az előírt adag, ha tovább emelném a dózist, rászokna és függő lenne... a gyógyszerek ugyanis nagy mértékben olyanok, mint a drog.
Szóval, egy kicsit nehéz vele bánni, de mégis szívesen foglalkozom vele. Nem tudom mi ütött belém, de totál úgy viselkedem, mintha belé lennék zúgva... pedig nem is ismerem, csak annyira amit a neten olvastam róla, az alapján meg nem kéne, ki tudja mi igaz belőle! Nem értem magamat... Azelőtt soha nem volt olyan, hogy valakibe első látásra beleestem volna, Fernando viszont már akkor is furcsa érzelmeket váltott ki belőlem, mikor kómában feküdt. Ő viszont, azt hiszem, még csak nem is kedvel engem, főleg ha még tovább kínzom. Pedig mikor először felébredt, azt mondta rám, csodálatos vagyok... folyton ez jár a fejemben. Vajon tényleg bejövök neki, vagy csak kábultságában hallucinált és mást képzelt oda helyettem? Azóta semmi bók nem jött tőle... De amúgy is, nem szabad ilyeneken gondolkoznom, hogy köztünk lehetne valami... én Kínában élek, ő Európában, ő pár hét múlva, amint az állapota megengedi, elrepül innen és valószínűleg a következő Kínai Nagydíjig vissza sem jön. És ami a legnagyobb akadály, én orvos vagyok, ő pedig a betegem. Még ha nem tiltaná a kórházi szabályzat, akkor is reménytelen lenne...
Tényleg vissza kell fognom magam. Tegnap este ott álltam az ágyánál, miközben ő már aludt, és hirtelen nagyon megkívántam... a takaró alól kilátszott a kockahasa, és olyan szexinek tűnt, ahogy olyan békés arccal feküdt ott, hogy csak arra tudtam gondolni, hogy odahajolok és megcsókolom, majd ha felébred, tovább folytatjuk a dolgot az ágyában... Én teljesen megőrültem. Végül sikerült annyival kibírnom a dolgot, hogy végigsimítottam a kezem az alvó arcán. Szerencsére nem ébredt fel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése